Közérdekű adatok

 
Bátonyterenye Nógrád megye harmadik legnagyobb települése, a Bátonyterenyei járás székhelye. A város térsége már a bronzkor második felében i. e. 1500 körül lakott volt, amelyet jelentős archeológiai lelőhelyek bizonyítanak, első írásos emléke viszont csak 1216-ból származik. Bátonyterenye 1984. január 1-jén jött létre Nagybátony (az 1965-ben hozzácsatolt Maconkával), Kisterenye és Szúpatak egyesítésével, városi rangot 1989-ben kapott. A város híres szülötte Abonyi Lajos író.
 
Bátonyterenye
 
Közigazgatás
Ország
 Magyarország
Régió
Észak-Magyarország
Megye
Nógrád
Járás
Bátonyterenyei
Jogállás
város
Irányítószám
3070
Körzethívószám
32
Testvértelepülései
Lista
Szlovákia Fülek
Népesség
Teljes népesség
11 829 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség
154,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
78,92 km²
Időzóna
CET, UTC+1
Bátonyterenye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 21″, k. h. 19° 49′ 44″
Bátonyterenye (Nógrád megye)
 
Fekvése
Bátonyterenye Nógrád megyében a Mátra a Karancs a Medves és a Cserhát találkozásánál, A Zagyva és a Tarján-patak völgyében helyezkedik el. A területe 80,09 négyzetkilométer, tengerszint feletti magassága átlagosan 100 - 150 méter.
 
Közlekedés
Megközelíthetősége
A település közúton és vasúton egyaránt elérhető. Közúton a 21-es főúton és a 23-as főúton érhető el a város, melynek belsőbb részeit az előbbi kettőt összekötő 2409-es közút tárja fel. A 21-esen Salgótarján és Hatvan felől egyaránt elérhető, mert az út áthalad a kisterenyei városrészen. Hasonlóan a 2x1 sávos 23-as is keresztülhalad, illetve érinti Maconka külterületét.
 
Vasúton a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonalon lehet eljutni Bátonyterenyére, a város területén két vasútállomás (Nagybátony és Kisterenye) és egy vasúti megállóhely (Kisterenye-Bányatelep) is található; innen indult ki a jelenleg üzemszünet alatt álló Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal is. Nagybátony vasútállomás közúti megközelítését a 24 305-ös, a kisterenyei állomásét a 23-as főútból, annak 0,600-as kilométerszelvénye közelében észak felé kiágazó 23 301-es út biztosítja.
 
Helyi közlekedés
A helyi közlekedést a Volánbusz látja el. Igazából Bátonyterenyén nincs nagy jelentőségű helyi közlekedés, csak egy-két helyi autóbusz látja el a tömegközlekedést. Alkalmanként a városon belül a helyközi buszok nyújtanak közlekedési lehetőséget.
 
 
Éghajlat
Bátonyterenye éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −2,0 −1,5 1,0 12,0 19,5 21,0 25,3 22,4 18,7 10,0 3,1 −1,0 10,8
Átlaghőmérséklet (°C) −3,0 −2,0 0,0 10,0 15,5 17,6 20,0 20,0 16,6 11,3 5,1 −1,0 9,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,0 −1,7 1,6 6,0 10,5 13,6 15,0 14,8 11,7 7,0 2,2 −1,7 6,3
Átl. csapadékmennyiség (mm) 39 32 38 55 63 80 61 63 45 37 56 40 609
Havi napsütéses órák száma 55 91 146 187 190 190 196 188 145 96 82 59 1625
Forrás: Láng Sándor (1955): A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. Földrajzi Monográfiák I., Akadémiai Kiadó, Bp., 512 p.
 
 
Népességi adatok
Bátonyterenye népességalakulása
Év Lélekszám
1990 15 343
1991 15 342
1992 15 234
1993 15 224
1994 15 193
1995 15 338
1996 15 215
1997 15 075
1998 14 900
1999 14 945
Év Lélekszám
2000 14 826
2001 15 250
2002 15 207
2003 14 402
2004 14 240
2005 14 108
2006 13 898
2007 13 741
2008 13 555
2018 11 829
Bátonyterenye lakásainak száma
Év Lakások száma
1990 5 926
1991 5 979
1992 6 016
1993 6 037
1994 6 043
1995 6 048
1996 6 051
1997 6 052
1998 6 052
1999 6 055
Év Lakások száma[4]
2000 6 056
2001 6 070
2002 6 067
2003 5 763
2004 5 757
2005 5 777
2006 5 786
2007 5 797
2008 5 797
Nemzetiségi eloszlás
Nemzetiségi eloszlás (2001)
Összesen Magyar Roma Német Nem válaszolt
15 250 15048 200 2 0
100% 99,9% 0,1% 0% 0%
Vallási összetétel
Vallási összetétel (2001)
Összesen Római katolikus Nem tartozik felekezethez Ismeretlen, nem nyilatkozik Református Evangélikus Egyéb felekezethez tartozik Görögkatolikus
15 250 9516 3447 1403 488 229 91 76
100% 62,4 22,6 9,2 3,2% 1,5% 0,6% 0,5%
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 1,9%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 25,2% (28,5% nem nyilatkozott).[7]
 
Forrás:Wikipédia