Város története

 
Bátonyterenye városrészei
 
Bátonyterenye 4 városrész Maconka, Szúpatak, Kisterenye és Nagybátony egybeolvadásával jött létre. Ezeken az elsődleges városrészeken belül vannak másodlagos városrészek is.
 
 
Kisterenye
 
Kisterenye a Mátra hegységtől északnyugatra, a Cserháttól keletre található Bátonyterenye városrésze, korábban önálló község volt. 180-250 méterrel fekszik a tengerszint felett. A környék már a bronzkor óta folyamatosan lakott terület. A terület gazdaságának meghatározó része volt a szénbányászat, amely azonban mára letűnt a térségben. Helyét a mezőgazdaság és a turizmus vette át. Kisterenye számos kulturális és természeti értékkel rendelkezik. Ezek legfontosabbika a Gyürky-Solymossy-kastély:
 
„A kastély 1790 körül épült, késő barokk stílusban. Az emeletes, két hagymakupolás, saroktornyos épület parkja 1975 óta védett. A korábbi eredetű, késő barokk stílusú kastélyt mai formájára a Gyürky család építtette 1790 körül. A téglalap alakú egyemeletes épület nyugati főhomlokzatának sarkain egy-egy kör alakú, zömök torony helyezkedik el. Az épületet körbefutó öv és az azt koronázó párkány díszíti, manzárdtetős, tornyain zsindelyes hagymasisakok vannak. Kapuja mellett ma is áll a régi őrépület. A mögötte lévő egykori gazdatiszti lakás a 19. század közepén már állt, a középső tornyos része valószínűleg 1867 után készült.
 
A kastély állandó kiállítása id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész műveiből ad áttekintést, az épület felső szintjén. Külön hangsúlyt kap a két legjellegzetesebb műcsoport, a néprajzi tárgyú művek és a bányászattörténeti sorozat.” (forrás: vendegvaro.hu)
 
Az épületben kicsiny ablakai ellenére is kiválóan oszlik el a fény, és belülről magasztos, tágas helyiségekre tagolódik.
 
Nagybátony
Nagybátony Bátonyterenye egyik városrésze, amely a település délnyugati részén fekszik közvetlenül a Mátra lábánál. 1990-ig fontos tényezője volt a településrésznek a bányászat. A településrészek egybeolvadásával Nagybátony vált a város fontos gazdasági és turisztikai központjává. A városkép az 1960-as évek elején változott meg. Az 1950-es megyerendezésig Heves megye része volt.
 
Maconka
Maconka 1965-ig önálló település volt. Jelenleg Bátonyterenye városrésze. Fontos turisztikai látványossága a Maconkai víztározó, amely sporthorgászatra tökéletesen alkalmas. Az egykori falu környéke már a bronzkorban is lakott volt. Fontos fejlődési ág lett a bányászat a vidéken. Jelenleg a víztározó látogatottságának a bevétele jelenti számára a biztos jövedelmet.
 
 
 
Heves vármegye monográfiája szerint "Nagybátony. A pétervásári járásban, a Mátra hegység éjszaki lábánál elterülő völgyben, a Zagyva folyó közelében fekszik. A Rátót nemzetség ősi birtoka. 1231-ben Bachon néven említik az oklevelek. A Rátót nemzetségen kívül az egri püspöknek is voltak itt birtokai a XIII. század második felében, de ezeket II. Endre egri püspök 1295-ben Marzsó fia Pós comesnek adta cserébe Bátorért. 1487-ben Alsó-Bathon néven, az 1549. évi adóösszeírásban Bathon néven szerepel, ekkor Losonczy István birtoka. Az 1552. évi adóösszeírás szerint 5, 1554-ben 2, 1564-ben 9 portája volt. 1589-90-ben azok közé a helységek közé tartozott, melyek az egri vár fenntartására szolgáltatták be a főpapi tizedet. Az 1647. évi összeírásban 2 1/2, az 1675. évi összeírásban 1 3/4 portával van felvéve. 1686-ban 1 1/4 portája volt. 1693-ban Bátor néven fordul elő az összeírásban, ekkor Sztáray Ferencz birtoka. A XIX. század első felében az Almássy család, továbbá Gyürky Pál, özv. Baloghyné, Mitusovics és a Czobor családok bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg néhai Almássy István kiskorú örököseinek és báró Solymosy Jenőnek van itt nagyobb birtoka. A helység temploma 1735-ben épült. 1744-ben, 1815-ben, 1836-ban és 1882-ben nagy tűzvész pusztított a helységben, a mikor a község legnagyobb része, a templom és a lelkészlak is leégett. A község területe 7189 k. hold, lakóházak száma 152 és a lakosság 1193 lélek, a kik közül 9 német, 5 tót, 2 oláh, 1 egyéb, a többi magyar; vallásra nézve 24 protestáns és 33 izr. kivételével róm. katholikusok. A határban egy várrom látható, a mit Ágasvárnak neveznek. A község határában lévő kőszénbánya és kőbánya állami kezelésben van. A község postája, távíró és vasúti állomása helyben van. E helységhez tartozik Pusztatiribes, Almássy István örököseinek birtoka, az Almássyak ősi kastélyával, melyet Almássy János épített a XVIII. században, továbbá Alsólengyend, Felsőlengyend és Kisbátony.
 
Forrás: Wikipédia